Artaud, a mumus

Az előadás Antonin Artaud francia drámaíró, költő, színész és színházi rendező művészeti, valamint életrajzi írásait, de a pandemia történéseit és híranyagait is alapul veszi. Artaud-t életének negyvenegyedik esztendejétől különböző idegszanatóriumok zárt osztályain kezelték.

A „terápiák” során – tiltakozása ellenére – több mint ötven alkalommal elektrosokkolták. Írásaiban ezeket az eljárásokat a halállal rokonította, amely lelkét, szellemét és gondolkozó, érző lényét ragadja el tőle. 1939-ben egy ilyen kezelés során átéli saját halálát, elveszíti énjét. Ennek következményeként az 1941-től datálódó írásait mint Antonin Nalpas írja alá. Antonin

Nalpas saját helyzetét leíró diagnózisai, és a jóslataival átitatódó pszeudó szövegei reflektálnak is a pandémiára. Énjének újbóli megtalálását és újjászülését az alkotásban és az alkotással éri el.

Az előadás stábja: Erdély Perovics Andrea, Francia Gyula, Tóth Hajna, Paizs Miklós, Perovics Zoltán
Hangkeverés: Komjáti Ferenc és Lengyel Zoltán
Ruhák, kiegészítők: Csúri Anna
Rendezőasszisztens: Erdély Perovics Andrea
Rendezés/Látvány: Perovics Zoltán