Diotima Szókratész bírái előtt

„Az emberi szív saját képétől megtermékenyítve már megszámlálhatatlan évezredek óta teherben van és várandós: önmagával. Önmagát akarja megszülni irtózatos idők óta, megmérhetetlen kínnal és megrendítő állhatatossággal.” (Hamvas Béla)

Platón A lakoma című művében Diotimától származtatja Szókratész gondolatainak eredetét. Diotima szerint a lelkében foganó „...a szépség roppant tengere felé fordulva, látványába merülve, isteni gondolatot szül, a bölcsesség iránti határtalan vonzalmában.” Ezek és a platóni dramaturgiai fordítás együttese szinte sugalmazzák, hogy Szókratész védőbeszédét gondolatainak forrása, a bölcsességtől áldott Diotima tolmácsolhassa a bírák felé.

Azonban egy ilyen különleges együttállás a képzelet birodalmának Artopéd szülőszobájában gondolható csak el, ahol a Hamvas által említett több évezredes vajúdást már a múlt század kínjainak és állhatatosságának felvállaltan esetleges mozzanatai is megrendítő erővel szemléltethetik, a rendkívüli következményekkel és katasztrofális félreértésekkel együtt. Ahogy azt Diotima Szókratészhez intézett kérdésével részben már előre is vetítette: „Nem tudod, hogy egyedül neki sikerülhet a jó képmása helyett valódi jót világra hozni, mert ő már nem képmásokkal érintkezik,

hanem a valósággal?” (Perovics Zoltán: Haszontalan szövegek gyűjteménye - a Metanoia Artopédia: Diotima Szókratész bírái előtt című előadása elé.). Az előadáshoz Platón: Szókratész védőbeszédének Mogyoródi Emese által fordított változatát (Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2005) és a fordítónak a műhöz írt rövidített és kreatív szövegét, valamint Xenophón és Friedrich Nietzsche ide vonatkozó írásait használtuk fel. Az előadásban archív dokumentumfelvételek, valamint részletek láthatók Mihail Iljics Romm ugyancsak archív felvételek felhasználásával készített utolsó, És mégis hiszek című filmjéből.

Diotima/Szókratész: Erdély Perovics Andrea
Melétosz, pszeudó vádbeszédét Offenbach dallamaira rímekbe foglalta és tolmácsolja: Paizs Miklós
Artopéd szülészek még: Porció Janka, Náhlik Domicián, Francia Gyula, Porció Dalma
Vágás, archív montázs és hangkeverés: Komjáti Ferenc - Toto
Szociológiai kérdőív: Lencsés Gyula
Ruhák, baldachin: Csúri Anna
Szövegkönyv: Mogyoródi Emese és Perovics Zoltán
Rendezőasszisztens: Erdély Perovics Andrea
Rendező, látvány: Perovics Zoltán