Szókratész védőbeszéde

Az előadás Platón: Szókratész védőbeszédének Mogyoródi Emese fordítását, a fordító által az előadáshoz írt és a műhöz is szorosan kapcsolódó pszeudo-szövegeit, Xenophón illetve Friedrich Nietzsche Szókratész alakjával foglalkozó írásainak részleteit, valamint különböző történelmi és természeti katasztrófák archív dokumentumait, felvételeit, és egyéb jelenkori szövegeket vesz alapul.

Az előadás próbafolyamata és az előadás továbbjátszása során nem csak a mű fordítójával, de az SZTE BTK Filozófia Tanszék több jeles munkatársával is rendszeres konzultációt folytatunk (Gyenge Zoltán), egyebek mellett azért is, hogy a műben tárgyalt filozófiai kérdések közvetlenségét és érthetőségét semmilyen dramaturgiai döntés ne befolyásolhassa kedvezőtlenül, valamint, hogy elkerüljük a Védőbeszéd korábbi és/vagy hagyományos és általános színházi megközelítéseinek buktatóit.

Az előadás különlegességét nem csak az adja, hogy a mű korábbi színházi adaptációihoz felhasznált Európa Könyvkiadó gondozásában 1984–ben megjelent Devecseri Gábor féle fordítás helyett az Atlantisz Könyvkiadó gondozásában 2015–ben kiadott Mogyoródi Emese fordítását veszi alapul, hanem az is, hogy ez az első olyan „színháztörténeti" megközelítés, amelyben a rendező koncepciója – éles dramaturgiai áttételekkel – Platón Szókratész alakjának közvetítőjét női megformálásban, azaz Diotima/Sophia alakjának tolmácsolásában gondolja el.

A koncepció része az is, hogy Szókratész érvelését/állásfoglalását – a történelmi katasztrófákkal és a jelenkori krízis-történésekkel egybeláttatva/érzékeltetve – az emberi lény univerzumban való jelenlétét/felelősségét vizsgálja. Ezt húzhatja alá egy, az előadás elején a közönség által kitöltendő – tabuként kezelt problémákat érintő – szociológiai kérdőív feldolgozása, értékelése. (Lencsés Gyulával az SZTE-BTK szociológusával a későbbiekben a szociológiai teszteredmények publikálását is tervezzük.) Az előadás nyitott dramaturgiával készül, így a bemutatót követően a szociológiai eredmények figyelembevételével, beemelésével tovább kívánjuk építeni az előadást.

Közreműködők: Erdély Perovics Andrea, Varga Szűcs Dóra, Varga Vera, Paizs Miklós
Ruhák: Csúri Anna
Szociológiai kérdőív: Lencsés Gyula
Archív felvételek, történelmi montázs: Komjáti Ferenc
Író/Fordító/Dramaturg: Dr. Mogyoródi Emese
Szakmai konzulens: Dr. Gyenge Zoltán
Rendezőasszisztens: Erdély Perovics Andrea
Rendezte/Mechanikus objektumok/Látvány: Perovics Zoltán