Desiré villamosa továbbáll - Hét Nap, 2012.12.5.
(..) Valóban csodálatos színházi élményben lehetett részük azoknak, akik megnézték a szegedi Metanoia Artopédia Színház Mutatványosok az Alkimisták utcájában című produkciót. A társulat előadásaiban a rendező Perovics Zoltánnak azon elképzelése érvényesül, mellyel a tiszta és egyszerű emberi dolgokhoz kíván visszatérni, és e lecsupaszított értékek mentén egy olyan világot teremt, amelyben minden megjelenő eszköz, a díszlet, zene, szöveg, színészi játék, hang, fény, mozgás és a kivételes precizitással készített tárgyinstallációk is azonos értékűek, így alakítják ki azt az elbűvölő közeget, melyben szerencsésnek, boldognak érezheti magát a néző. (...)
Gyurkovics Virág
Forrás
Szabadka, elvtársak! - Magyar Narancs, 2012.12.06.
(..) Kicsit megviselten érkezem a szegedi Metanoia Artopédia előadására. A szabadkai Urbán András Társulatból átnevezett színésznő, Erdély Andrea egykori rezidenciáján több nyelven kezdi az előadást. „Én vagyok az Ottó lexikon XVI. kötete, kérem, nyisson ki, és keresse meg bennem a kartonvarrónő címszót, mert különben el vagyok veszve.” Szenzáció és absztrakció, belső cirkusz. Mint már lassan évtizedek óta, most is különleges élmény volt megfigyelni, hogy Jeles András díszlettervezője – Perovics Zoltán – és társulata mint kelti életre installációit a színpadon, hogyan szövődnek egységes látomássá Hašek, Kafka, Comenius, Husz János és Paracelsus mondattöredékei, dallamok, képek, gépek, mechanikus találmányok. (...)
Sisso
Forrás
Egy doboz hangos bonbon - Magyar Szó, 2012. december 1.
(..) S amellett, hogy ugyan elegem volt már a káromkodásból meg a hangzavarból, az asztalra csapós előadások elgondolkodtattak, beszédtémát adtak, fejbe kólintottak. Ám éppen ezért jelentettek számomra különösen jóleső élményt, felüdülést azok a pillanatok, amelyekben nem volt köpés, vizelés, hányás vagy káromkodás, nem szidta senki az anyámat, nem durrogtattak fegyvert és senki sem ordította le a fejem. Merthogy igen, ilyen pillanatokból is jutott. Ott volt például a szegedi Metanoia Artopedia produkciója, amit igazából nem is akartam értelmezni, de mégis jólesett a nézőtéren ülnöm, egyszerűen szép volt ez az előadás. (...)
Tápai Renáta
Forrás
Forr a színház, forr a dal már - 2012. december 10.
(..) Magyarországról a tavalyi évad Kritikusok Díját óriási fölénnyel nyerő előadás, a Mi osztályunk és Metanoia Artopédia előadása szerepelt a fesztivál műsorában, méltán. (...)
Proics Lilla
Forrás
Vétkesek közt cinkos, aki néma - Veri bjutiful - Magyar Szó, 2012. december 1.
Én vagyok az Ottó lexikon XVI. kötete, kérem, nyisson ki, és keresse meg bennem a karton varrónő címszót, mert különben el vagyok veszve – mondja több nyelven is Erdély Andrea az előadás elején. Hogy őt miért nevezem néven, a többieket pedig nem? Nos, legfőképpen azért, mert hiányzik nekem innen Szabadkáról. Hiányzik a Kosztolányi Dezső Színházból. És én ezzel a néven nevezéssel örülök annak, hogy ismét itt láthattam színpadon.
Erről az előadásról írni számomra nagyon nehéz. Azért, mert csak impresszióim vannak. Pozitív benyomásaim. Egy-egy hang vagy zene, egy mozdulat, a tört angolság a két lány beszédében. Ha egy szóval kellene jellemeznem a Metanoia előadását, akkor azt mondanám: kellemes. Tompa fények, zsibbasztó meleg a teremben, szépen beszélő, ügyesen mozgó színészek, remek díszlet, Prága.
Látomásos színház ez. A leírás szerint Hašek, Kafka, Comenius, Husz János és Paracelsus írástöredékeit használták. Ezt nem tudom. Azt tudom, hogy még elnézegettem volna a Máj fámili veri big bohóckodást. Bohóckodást mondok, de a jó értelemben. A mutatványos értelemben, ahogy a címben is van. Botladozások, ütközések, humor, csillagok, kiskutyák, képregény, zene. Gépek, találmányok, installációk. Rendezői hang hátulról. Papírrepülők a történelemmel. Szép.
Markovics Annamária
Forrás
A Desiréről a lehető legrövidebben
Avagy Švejk a villanykörtén, Žižek a szabadság speedjével az orrában és a nejlonharisnyába bújtatott Artaud
Magyar Szó, 2012. december 15.
(..) Ilyen volt például a szegedi Metanoia Artopédia társulat Mutatványosok az Alkimisták utcájában c. produkciója. A darab révén a magánőrület túloldalára pillanthatunk át. A valóságtól elrugaszkodott, az elvont gondolkodás sajátos nyelvi-gesztikulációs és hallucinogén-technokrata formáját kínáló előadás egy furcsa, helyenként a teljes érthetetlenség határát súroló élményben részesítette a nézőt. A bonyolult díszletezés, az összetett hang- és fényhatások, valamint a többnyelvű előadásmód a delírium, a rögeszmék és az álmok összefüggéstelen, ismétlődő, allegorikus emlékfoszlányai mentén bomlik ki. (...)
Roginer Oszkár - Forrás
ФЕСТИВАЛ "ДЕЗИРЕ": Од (а)политике до апокалипсе - Дневник, новембар 2012.
(..) Egyfajta ellenpontot nyújtott a fesztiválon Perovics Zoltán (Szeged) Metanoia Artopédia társulata a Mutatványosok az Alkimisták utcájában című előadásával, melyben az Urbán András Társulatának egykori színésznője, Erdély Andrea is szerepel. Az előadás a humánum gyengéd jeleneteire összpontosít, akkor is, ha azok nem humánus környezetben jelennek meg. Ahogyan az előadás alcíme jelzi (meditációs objektum a "karton varrónő" címszó alatt), az illuzionizmus, a hipnózis és a reneszánsz utcai színház archetipikus egysége jellemzi a színházukat, mely visszavisz a gyerekkorba és megajándékoz a régi értékek megőrzésének üdítően friss dózisával. (...)
Igor Burić
Forrás